"Ne kérdezd, hogy mit akarok,
Ne kérdezd meg, hoyg legyen
Ne használd a nagy szavakat,
Úgysem ér már semmit sem

Ne nézz így rám nagyon kérlek,
Ne nézz, mert még elhiszem,
Hogy én voltam az életedben
Az elsõ és az egyetlen

NAiv vagy, így nem látod át,
A világ milyen egyszerû,
Ami van, az el is múlhat, Mint szád íze, ha keserû

Ne gondolkodj, nem lesz válasz,
Fogadd el azt, ami van
Ne próbálj meg nagyot tenni, NE élj ilyen naivan

Nézz magadba, mondd el mit lász,
Üres vagy és egyedül,
Lelked szépe egy sarokban
Emlékeken hegedül

S, ha kérdem, hogy mit akarok,
S kérdem, hogy mi legyen,
Üres szavak áradata
Visszhangzik a fejemben

Rázd meg magad,
S állj a földön két lábbal,
Nem hiszem, hogy jóra vezet,
Ha harcban állsz a világgal"