Vasgyár, neve a helynek,
Vasgyár, ahol fölneveltek,
Vasgyár, ahol engem mindenki ismer

Néhány pohár sör mellettOldódtak föl csak a lelkek,
Aztán egymást verték, egymást ütötték,
Így emlékszem3 Völgyeket ölelõ óriás hegyek,
Ne hagyjátok, hogy egyedül legyek,
Fújjátok el a ködöt és a bánatunk!

Kívánom, légy boldog újra,
Szemeidben könny ne csillogjon, sohasem, sohasem!
Apa és fia merjen remélni,
S ne féljen reggel felébredni sohasem, sohasem!
Én vagyok, én vagyok teérted,
S te vagy, te vagy énértem,
Egymás nélkül nincs megoldás

Felszisszenünk újra, van erõm még,
S ha van, mondd testvér, mondd meddig elég,
Ki nyújtja kezét, hogy segítsen rajtunk?