(Galla Mikls - Dolk-Saly Rbert)
A blteremben krt fel engem,
Azt hittem rgtn eljulok
Megll az sz, egy hres sznsz
s akit felkrt az n vagyok
Irgykedett a vendgsereg,
Senki sem volt nlam boldoga
Tncolt velem az n istenem,
Szttem a szebbnl szebb lmokat
De kzben olyan izgatott voltam,
s csak n riztem nagy titkomat:
Hogy mindjrt hnyok, lehet hogy hnyok,
Ha ideges a gyomrom hnynom kell
Nagy eslyt ltok arra, hogy hnyok,
Ha marad ez a gytr hnyinger
Egy asztalhoz vitt s ettnk kiwit,
s kagylt, meg tsztt, meg epreket
Remltem n, hogy van mg remny
s egyszer a sznsz majd megszeret
De aztn csendben falfehr lettem,
s tudtam mr, hogy minden elveszett
Tudniillik hnytam, ordtva hnytam,
Beleremegett a blterem
Szntam s bntam, de mgis hnytam,
Kijn a belem, gy reztem
S a sznsz gy szlt: "Hlgyem ez szp volt!
Nekem ez a ltvny oly csods!
Ha ilyet ltok, a mennyben jrok!
Nekem ez a legszebb valloms!
Krem mg hnyjon, kisasszony hnyjon!
Maga az a lny, ki kell nekem!
Rgta vrom, hogy egy n hnyjon,
Ha maga is akarja elveszem!"
Transcribed by IITI