Zeneszerz: Pka Egon, Ttrai Tibor, Tth Jnos Rudolf
Szvegr: Hobo
lesz mg ms is olyan mint n
engem az rdekel rd mit hagyok
Most, hogy vgre jra egytt lehetnk s szemnk rmtl fnyes,
megvallhatom nektek mlysges szeretetemet, eltkozolt letem ritka ajndkt
Gyerekfejjel vak hitet akartak belm verni, ezrt megszktem s
sokig csak az sztnk irnytjre bzhattam letem hajjt,
melynek a tagads volt a kormnyosa
Micsoda viharok s szlcsendek dobltak s fojtogattak bennnket
Vitorlnk jgtl virgzott, matrzaink egymsnak rontottak Befagyott
kiktkben zllttnk s a tehetetlensg pestise tizedelte
legnysgnket Volt, hogy olajat ntttek elttnk a vzre s
meggyjtottk, hogy ne futhassunk ki a nylt tengerekre
De Te mindig a kell pillanatban jelentl meg kzttnk, hogy megvigasztalj
Az rboc krl bjcskz gyermekek nevetse,
Egy gynyr alma, amit kabtujjunkkal fnyestettnk ki,
Szpsges jszakk a fedlzeten, a csillagstor alatt,
Ezsthalak szrnyalsa a habok felett,
Aranyl ital kristlypohrban, bartom kezben,
Megsrgult lapok metszetei egy kapcsos knyvben,
reg anykk meleg knnyei s ldsa konok fejnkn
Vgigjrtuk a Bn orszgait, vergdtnk a Hibavalsg tengern
s vgl megtrtnk a Hagyomnyok szigetre, hogy megtisztuljunk
Nagyapink srjai feldlva, a herk eldoblt srsvegei a
templomkertben s az elmebeteg gnmok ostoba s gyilkos szlamai
csak nehezen kopnak le a falakrl A nincstelenek kezben knyv
s gyertya, nmn llnak az ton
De gygyt es mossa arcunkat, szell simogatja az ekt hz lovacska
htt, a kutya vidman hajszolja a varjakat s a fekete
madarak ijedten krognak a szokatlan zajban Az regember megtrli
homlokt, jt hz a flaskbl s elveti magjt Fldanycsknk mhben
Minden kezddik ellrl
Itt s gy trt vissza hitnk s ernk Tudjuk, mindennek gy
kellett lenni Hsgnk nem volt felesleges Asszonyaink otthon
melegen tartottk a tzhelyeiket, szvk fltssel s gyengdsggel
tele, gy vrtak rnk A Remnyek Hajja hazatrt s nem fut ki tbb soha
Tpett vitorlm bevontam,
lnk a tznl, az Id mosolyog,
Tltk egy pohr bort mindenkinek,
jjszlettnk, boldog szletsnapot !