ElbqvölQ alkony
Lelkem is bomlik tán
Cseppként leszek ma tenger
Harmatként óceán

Szétfolyni a forró qrben
Átlépni a múlt falán
Egy lenni a mindenséggel
Élni akár a halál

FentrQl nézve más
Nincs szenvedés, sem hanyatlás
És ami igaz még
Már csak fentrQl nézve szép

Szemközt az Qsi térrel
Benne élsz a rész hevével
Alant elterül még a táj
Akár a magány

Élet súlyának
ÉgQ fájdalma
Minden percének
VérzQ vágyálma

Létezni más
Olyan, mint szállni, ha nincs határ
S látni, hogy minden halálra vár

ElbqvölQ alkony
Lelkem is bomlik tán
Cseppként leszek tenger
Élek akár a halál