Felszállóban a hajnali dér
Ne sírj, Lelkem, qz a vér!
Szép Vitézem, lóra ne ülj!
Ellenség most nem menekül!

Elment a harcba a Kedvesem,
Nélküle mit sem ér életem
Bátor, de ellen is számos,
Nyila-kardja mindnek halálos!

Visszajövök majd szél szárnyán,
Ha Te vársz, ezer éj sem állíthat meg!
Visszajövök, mert vár P rám,
Elbúcsúzni, ölelni a Kedvesemet!

Szél, mondd el, mi zajlik amott?
Él-e még szeretQm, vagy már rég halott?
„Vér öntözte falutok földjét
Sok szép vitéz lehelte ki lelkét"

Holló, jöjj Te láttad a végét!
Az én daliám ontotta-e vérét?
„Határitok zöld füve veresre van festve
Daliád is ott veszett, nem menekült egy se!"

Hq paripa! Visszajöttél? Mondd el most nekem,
Szép szemét, amíg lehunyta, szólt-e Kedvesem?
„Hozzád küldött, szép leány, üzenetét hozom:
A síron innen, azon is túl- szeretni fogom!"

Visszajövök majd szél szárnyán,
Ha Te vársz, ezer éj sem állíthat meg!
Visszajövök, mert vár P rám,
Elbúcsúzni, ölelni a Kedvesemet!