Hé, soha ne félj, hogy odasodor a szél, ahol jó!
Hé, ha valami van, de nem az igazi még, ne remélj!

Itt a kölnije, itt a rúzsa
Õ meg elszökött Szép kis múzsa
Meg se ihletett, úgy elhúzta
Innen a csíkot, hogy csak na!

Ma lesz - ó, yes - az a nap,
Mikor nem jutok nõhöz
Nem, de szóhoz sem!
A szerelem, mint egy rossz elem
Kimerült és kiderül, hogy lyukat mar a szívemen

Ki mondja meg nekem, hogy most mi a fene legyen?
Csak ide-oda szökellek, mint zerge fenn a hegyen
Jobbra át! Balra át! Kerülöm a kapuját
Nélküle még elvagyok, de ki csinál ma vacsorát?

Bemegyek egy moziba és tönkretesz,
Ahogy a jó nevû jenkik éppen ölelkeznek
Õ is így csinált velem az ágyban,
Nagy bajban voltam és kisgatyában

Hé, soha ne félj

"Maradok, ha akarod" - hát itt maradt
Én a szívemet adtam, õ a pofonokat
Gyõzött Fõzött Alig-alig bõgött
Gyönyörû volt, de nyár után az õsz jött

S jöttek a gondok: a számla meg a gondnok,
A Mikulás, a megszokás, az unalomblokk
A tél elmúlt, s vele még valami más,
Ez a szevasz tavasz csak az utolsó felvonás

Szép volt Jó volt! Köszönöm Ennyi!
De mégis - mégis? - kellene tenni
Valamit, amitõl megérti - mit? -
Hogy szeret engem, és itt csak ez számít!

Valamikor itt volt a világvége,
A lány még vár, hát harcolj érte!
Nem kell, reggel, amikor felkel,
Fogadok, hogy õ hív fel

Hé, soha ne félj, hogy odasodor a szél, ahol jó!
Hé, ha valami van de nem az igazi még, ne remélj!
Lesz még rosszabb