"Ne kérdezd, hogy mit akarok,
Ne kérdezd meg, hoyg legyen
Ne használd a nagy szavakat,
Úgysem ér már semmit sem
Ne nézz így rám nagyon kérlek,
Ne nézz, mert még elhiszem,
Hogy én voltam az életedben
Az elsõ és az egyetlen
NAiv vagy, így nem látod át,
A világ milyen egyszerû,
Ami van, az el is múlhat, Mint szád íze, ha keserû
Ne gondolkodj, nem lesz válasz,
Fogadd el azt, ami van
Ne próbálj meg nagyot tenni, NE élj ilyen naivan
Nézz magadba, mondd el mit lász,
Üres vagy és egyedül,
Lelked szépe egy sarokban
Emlékeken hegedül
S, ha kérdem, hogy mit akarok,
S kérdem, hogy mi legyen,
Üres szavak áradata
Visszhangzik a fejemben
Rázd meg magad,
S állj a földön két lábbal,
Nem hiszem, hogy jóra vezet,
Ha harcban állsz a világgal"