Jönnék, hogyha várnának,
Ha keserq- kínos vártának
Keserq- kínos rabja nem lennék

Maradnék, hogyha hagynának,
És tüze lépteim szárnyának
Ellent nem állhatna az ég

Ha eljQ az éj, leszállok csendben,
Ajkam fagyba-, hóba dermedten súgja:
Eljött újra a dermesztQ sötét

Psi a kéj, de így van rendben, túl soká,
S magam szenvedtem, s ismét lesz,
Ki csendben lehunyja két szemét

Téli ének, árnyékok égnek
Fáklyák az égnek, hamu mind már
Árnyékok égnek, holt-hideg fények
Ha eljQ az út vége, hol talál?

Jégvirágon járok én
Sqrq ködben, télben, erdQ rejtekén
De napsütésben újra élnék, lázban tart,
S a tavasz dala is felzeng majd!

Téli ének, árnyékok égnek
Fáklyák az égnek, hamu mind már
Árnyékok égnek, holt-hideg fények
Ha eljQ az út vége, hol talál?