Tudod, ilyen az újmódi rendszer,
Ebben a korban hõs a gengszter,
És az éjjel is nappal,
Az élet nagy torta habbal,
De az íze savanyú,
A sorsod üres és iszonyú
Itt zenék szólnak és fegyverek,
Itt mindenki mindig más lehet,
A fiúk is lányok, az áldás is átok,
De nem tûnik fel senkinek,
És aki elvágja a torkodat,
Az lesz a hírekben az áldozat

Már nem az, ami volt,
Én elhagyom e kort,
Várnak egy szebb világban
Már nem az, ami volt,
Most elhagyom e kort,
De Te csak élj a mában

A tévét nézed, de õ is néz Téged,
Ha az adás végetér, aznap Neked is véged,
Nem élsz kétszer,
De meghalsz újra meg újra
Fogyasztói sorsodat
Egy reklámember írja
Nekem jöhet a bor, nem kell a bor,
Se a láb, amely eltipor,
Se a hálás utókor,
Mûemlék, márványszobor
De látni szeretném, hogy hogyan kapsz észbe,
Amikor késõ lesz a megrendülésre

Már nem az, ami volt,
Én elhagyom e kort,
Várnak egy szebb világban
Már nem az, ami volt,
Most elhagyom e kort,
De Te csak élj a mában