Tompán ragyog az éjjel és megnô a csend
(Menekülj,fuss el, menekülj)
A sötét elnyeli az árnyakat
Mint verítéktôl nyirkos álom
Úgy tapad rám most az indulat
Mert elôttem állsz
Mégha nem is látlak
Itt vagy velem
Ó, az Idôn túl
Mint ezer év lángja, lobog a lelkem
Szememben bûn és vágy ragyog
Szárnyatlan szálló gyilkos angyal
Végtelenül védtelen vagyok
Mert elôttem állsz
Mégha nem is látlak
Itt vagy velem
Ó, az Idôn túl
Mert elôttem állsz
Mégha nem is látlak
Itt vagy velem
Ó, az Idôn túl
Menekülj, mert bûvös körbe zárlak
Hogy rabságodban szerelmet tanulj