ElbqvölQ alkony
Lelkem is bomlik tán
Cseppként leszek ma tenger
Harmatként óceán
Szétfolyni a forró qrben
Átlépni a múlt falán
Egy lenni a mindenséggel
Élni akár a halál
FentrQl nézve más
Nincs szenvedés, sem hanyatlás
És ami igaz még
Már csak fentrQl nézve szép
Szemközt az Qsi térrel
Benne élsz a rész hevével
Alant elterül még a táj
Akár a magány
Élet súlyának
ÉgQ fájdalma
Minden percének
VérzQ vágyálma
Létezni más
Olyan, mint szállni, ha nincs határ
S látni, hogy minden halálra vár
ElbqvölQ alkony
Lelkem is bomlik tán
Cseppként leszek tenger
Élek akár a halál